Egy olyan ember holttest�t fogt�k k�rbe a most felt�rt halotti leplek, aki lepr�ban szenvedett, de v�g�l tuberkul�zisban hunyt el. A tuberkul�zis lehetett az oka annak, hogy ennyire j� �llapotban maradtak meg a sz�vetek. Ugyanis a halottat egy olyan s�rkamr�ba helyezt�k, amelyet igyekeztek min�l jobban, hermetikusan elz�rni a k�lvil�gt�l, gipsszel vakolt�k be. Minderr�l az izraeli kutat�k egyike, Mark Spigelman nyilatkozott a londoni Times-nak.

A jeruzs�lemi leplek nem kaptak nedvess�get, �s k�t �vezredet is �tv�szeltek, ami ritkas�g a sz�vetek eset�ben. (Az �gynevezett paziriki sz�nyeg enn�l is id�sebb, K�z�p-�zsia sz�raz r�szein tal�lt�k meg a 2500 �ves sz�vetet orosz r�g�szek.) A most felt�rt s�rkamr�ban nemcsak a sz�vet, hanem az elhunyt haj�nak maradv�nyait is viszonylag j� �llapotban tal�lt�k meg ezeket a r�g�szek. B�r J�zus kor�b�l tal�ltak m�r sz�veteket a Szentf�ld�n, de Jeruzs�lemben m�g sosem bukkantak ilyenekre.

Eld�ntheti a vit�t a torin�i lepelr�l?

Enn�l is fontosabb lehet azonban az, hogy a jeruzs�lemi lelet eld�ntheti a vit�t a torin�i lepelr�l. Err�l Shimon Gibson professzor, a s�rkamra felt�r�ja nyilatkozott brit lapoknak.

A torin�i lepel t�bb mint hatsz�z �ve tartja bizonytalans�gban a katolikus egyh�zat, a tudom�nyos kutat�kat �s a h�v�ket egyar�nt. A lepel a 14. sz�zadban ker�lt el�, zavaros k�r�lm�nyek k�z�tt - err�l p�r hete a hvg.hu is r�szletesen �rt, amikor egy olasz t�rt�n�sz azzal �llt el�: m�giscsak hiteles lehet a torin�i eml�k. A torin�i leplet Franciaorsz�gban 1357-ben �ll�tott�k ki el�sz�r, jelenleg viszont m�r Olaszorsz�gban �rzik. Egy 1988-as radiokarbon-vizsg�lat azt mutatta ki, hogy a torin�i lepel a k�z�pkorban k�sz�lt, teh�t nem az �korban.

Egyesek szerint a templomosok �rizt�k meg a torin�i leplet, amely Krisztus halotti leple, �s arc�nak m�solata, "lenyomata" is kivehet� rajta. Tudom�nyosan eddig ezeket az elm�leteket nem siker�lt igazolni, �s a specialist�k jelent�s r�sze k�z�pkori hamis�tv�nynak tartotta a Torin�ban �rz�tt eml�ket.

Nem az igazi a torin�i lepel

Most, a jeruzs�lemi felt�r�s ut�n alighanem a k�telked�k kaptak perd�nt� bizony�t�kot a kez�kbe. Az izraeli r�g�szek - a H�ber Egyetem �s az Albright Kutat�int�zet munkat�rsai - felfedez�se ugyanis arra utal, hogy a torin�i eml�k nem takarhatta Krisztus arc�t. T�bbek k�z�tt az�rt sem - �rja a londoni Times �s a Daily Mail -, mert a jeruzs�lemi sz�etek darabokb�l �llnak.

Ennek �letbev�g� jelent�s�ge volt az �korban. Ha ugyanis a halottnak hitt szem�ly m�gsem halt meg - amire sok-sok p�lda volt az �kort�l kezdve a k�z�pkoron �t, a hi�nyos orvosi tud�s miatt -, akkor egy a torin�i lepelhez hasonl�, az eg�sz testet bebor�t� sz�vetb�l nem tudt�k volna kiszabad�tani az elhunytnak hitt embert. A jeruzs�lemi lelet �ppen ez�rt t�bb darabb�l �ll: a fejet p�ld�ul k�l�n sz�vettel csavart�k k�rbe, hogy sz�ks�g eset�n gyorsan levehess�k az esetleg m�g �letben l�v� "halottr�l", nehogy megfulladjon.

A jeruzs�lemi lelet ezen k�v�l m�g arra is utal, hogy az �kori Palesztina ter�let�n nem haszn�lt�k m�g az �gynevezett s�volyk�t�st a sz�vetk�sz�t�shez. Egyszer�bb v�szonk�t�s� lepleket tal�ltak a r�g�szek, m�rpedig ha felt�telezik, hogy az eff�le lepel gyakori volt e k�rny�ken, ahol J�zus leple sem k�sz�lhetett m�s m�dszerrel. A torin�i lepel viszont a k�r�lbel�l ezer �vvel k�s�bb elterjedt, bonyolult s�volyk�t�ssel k�sz�lt. (A k�t�sm�dok k�l�nbs�g�r�l keretes �r�sunkban olvashatnak.)

El�kel� lehetett

A jeruzs�lemi leplek egy el�kel� ember test�t takarhatt�k: Ann�s f�pap s�rja mellett tal�lt�k meg, teh�t vagy valamilyen "vil�gi" el�kel�s�gr�l van sz�, vagy papi csal�d tagja lehetett. Ez�rt sem val�sz�n�, hogy ezt az el�kel� embert egyszer� v�szonk�t�s� sz�vetbe tekert�k volna be, m�g J�zust s�volyk�t�s� lepelbe burkolt�k volna ugyanabban az id�ben.

Ann�s f�pap egy�bk�nt szerepel a Bibli�ban: � annak a Kajaf�s f�papnak az ap�sa, aki J�zust istenk�roml�nak min�s�tette, �s hal�l�nak kimond�s�ra b�ztatta a paps�g vezet�it. Kajaf�s volt ugyanis a vezet�je a Szinhedrionnak, a legf�bb papi test�letnek J�zus idej�n. J�zust egy�bk�nt nemcsak Kajaf�s, hanem el�dje, Ann�s is kihallgatta a Biblia szerint, minderr�l r�szletesen keretes �r�sunkban olvashatnak.

Tov�bbi �rdekess�ge a jeruzs�lemi leletnek, hogy nem messze tal�lt�k onnan, ahol felt�telezhet�en Isk�ri�ti Jud�s �ngyilkoss�got k�vetett el. (� �rulta el J�zust a Biblia szerint, nev�t sz�mos alakban �rj�k: Iskari�tes, Iskari�tesz, Isk�ri�t�sz, t�bbek k�z�tt.) 

Hol tal�lt�k meg a jeruzs�lemi leplet?

A jeruzs�lemi s�r, ahol a leplet megtal�lt�k, gipsszel volt bevakolva. Ez nemcsak a hermetikus lez�r�st seg�tette, �s meg�rizte a lelet az ut�kor sz�m�ra, hanem azt is jelentette, hogy az elhunyt nem kapta meg az �korban szok�sos m�sodik temet�st. Egy �vvel k�s�bb ugyanis a szok�sok szerint a csontokat kiemelt�k a testb�l. A most felt�rt s�rban azonban a leplek k�z�tt tal�lt�k meg a csontokat is.

A Hinn�m-v�lgy, ahol megtal�lt�k a lepr�s s�rj�t, nevezetes hely: M�t� evang�liuma Akeldam�nak h�vja, amelyet "V�rmez�nek" is ford�thatn�nk. A r�mai korban ide temetkeztek a helybeliek, kor�bban viszont, a pog�ny id�kben a t�rzsek �lve �gettek meg gyerekeket itt Moloch (Molok) isten tisztelet�re. A h�berek a v�lgyet Gehinn�mnak nevezt�k, amely ma m�r jelent�s�ben ink�bb a pokolnak felelne meg - a magyar gyehenna szavunk is innen ered -, val�j�ban azonban "t�zt�" a jelent�se, �s ak�r egy �ldozati olt�rra, egy lobog� "t�zolt�rra" eml�ketethet, ahol a gyermekeket meg�gett�k. K�s�bb, az engesztel�s napj�n a zsid�k ide, a Hinn�m-v�lgybe zavart�k el a b�nbakot, egy kecsk�t, amely a b�neik "elt�vol�t�s�t" szolg�lta. (Egy m�sik kecsk�t isten�knek �ldoztak fel.)

Forr�s. paranormal.hu