Az alakvlts igen nagyfok figyelmet ignyel. Klnleges odafigyelst, mert az ember nem csak az alakjt veszi t az llatnak, hanem a jellemt is. Ha valban gyakorolni szeretnd ezt a fajta mgit, gondold vgig a veszlyeit. A mgia mindig ktlû penge. Fejleszt is az alakvlts, j nzõpontot mutat meg, de ott vannak a mlyebb sztnk is, amiket az talakulssal fellesztnk. A termszet hv szava ott mr nem csak suttogs.
A trtnelem
A trtnelem folyamn ezer s egy mtosz, legenda keringett az alakvltkrl. Nemcsak farkas, hanem rka, macska, nyl, holl, varj, bagoly, kutya s mg szmos llat kapott helyet a palettn.
A boszorknygetsek sorn szmos valloms szletett az ilyen alakvltsokrl. Termszetesen egyrtelmû, hogy rendkvl nagy rszk a knzsoknak ksznhetõen csak kitalci, m van egy-kt hasznos feljegyzs is.
A boszorknykenõcs, mint "hasznos" tudatmdost segtsgvel knnyebben asztrlskra lphettek a boszorknyok. Vallomsokbl kiderl, hogy gy nyll, macskv, madrr, s a tbbi, valamilyen llatt vltoztak.
A boszorknykenõcs legfontosabb sszetevõi a belndek, csattan maszlag, ebszõlõ csucsor, farkasbogy, nadragulya s sisakvirgflk (pl. farkaslõ sisakvirg, karcs sisakvirg, mreglõ sisakvirg). Ehhez hozztartozik egy kis zsiradk s ksz is a recept. Termszetesen senkinek sem ajnlom. A kenõcs legfontosabb mreganyagai az atropin, a hyosciamin s a scopolamin nevezetû tropnvzas alkaloidk. Ezek az alkaloidk a delirantik csaldjba tartoz hallucinogn anyagok, melynek fõ jellegzetessge, hogy hatsuk al kerlt szemly valsgknt li t ltomsait. Voltak, akik klns boszorknyszombatokat ltek t, s voltak, akik llatt vltoztak. Klnsen az angol, r s skt folklrban tallkozhatunk gyakran a nyll vltoz boszorkny motvumval. Az angliai Canewdonban lltlag mg a mlt szzadban is voltak olyan varzslk, akik kpesek voltak erre az talakulsra.
Egy mg rgebbi pldban a skandinv berserk s ulfsark hagyomnyokban jelent meg az llati forma. Egyesek szerint csak az sztnket, a berserk a medvkt, az ulfsark a farkasokt, vettk t. Mg megint msok szerint voltak, akik feljebb jutva a tanultakban t is alakultak. Persze csak asztrlis szinten. Õk medve illetve farkasbõrt hasznltak az tvltozshoz.
A bagolly vltozs, pl. Apuleius Az aranyszamr c. regnyben bukkan fel:
"Valamelyik nap Fotis izgalomtl remegve berohant hozzm, s jelentette, hogy asszonya - minthogy j szerelmnl eleddig minden mesterkedse cstrtkt mondott - ma jjel madrr fog tollasodni, s gy repl el vlasztottjhoz, ennlfogva teht vatosan kszljek elõ ennek a nagyszerû jelenetnek a kilessre. s ahogy az j bellt, lbujjhegyen, nesztelenl fellopzott velem ama bizonyos emeleti szoba el, s odasgta, hogy az ajthasadkon t lessem ki, mi trtnik odabent. Ht Pamphile mindenekelõtt meztelenre vetkõztt, aztn kinyitott egy kis szekrnyt, s kivett belõle egy csom szelenct. Az egyiknek felnyitotta a fdelt, kenõcst vett ki belõle, tenyerben sokig drzslte, s lba krmtõl a feje bbjig minden porcikjt bekente vele. Kzben halkan morgott a lmpja fl, rezegve megrzta magt, s vgigveregette tagjait. Lgyan hullmz testn most puha pihk bukkannak elõ, erõs tollak nvekednek, orra horgas csõrr kemnyedik, krmei grbe karmokk knyszerednek. Pamphile flesbagolly vltozik. Most prbt tesz: panaszos huhogssal fel-felugrl a fldrõl, vgre a levegõbe lendl, s kiterjesztett szrnnyal elrepl." (Rvay Jzsef fordtsa)
Ott van mg a fkaemberek legendja is. Itt is kisejlik az llatbõr lnyeges eleme. A fkaemberek olyan emberek voltak, akik t tudtak vltozni fkv, csak a fkabõrt kellett magukra vetni. Ha vissza akartak vltozni, akkor csak ledobtk a bõrt s jra tkletes emberek voltak. Pontosabban emberi formt ltttek. Ha valaki elgette a levetett bõrt, a fkaember meghalt, vagy soha nem tudott visszavltozni. Ez utbbi rosszabb a hallnl is persze. Krlbell olyan, mintha minket valami hasonlan ltetõ s hv dologtl fosztannak meg.
Az r phukk pedig olyan lnyek, akik emberalak mellett mg klnbzõ llatok formjt tudjk fellteni.
Br nmelyik egszen regnyes formban, s akr tele van lnk kitalcikkal, mgis lthatjuk, hogy az alakvltsnak rgi hagyomnya van. Mg szmos legenda szl, ahogyan egy llathoz ktõ bõrt, csontot, stb. felhasznlnak, hogy tvltozhassanak.
Mgikus hagyomnyok
Az alakvltsnak hossz mgikus tradcija van. Hossz is lenne felsorolni az sszeset, de me pr plda.
Abramelin mgus Szent mgija ler nhny varzsngyzetet, aminek a segtsgvel llatalakot lehet lteni. A knyvnek egybknt rendkvl nagy hatsa volt a huszadik szzad okkultistira. A knyvet S. L. MacGregor Mathers, a Golden Dawn hres -hrhedt- vezetõje tallta Prizsban, egy knyvesboltban. lltsa szerint mr elõtte ismert mgusok is olvastk. A kzirat francia nyelven rdott valamikor a tizennyolcadik szzadban, de valjban egy rgebbi, hber nyelvû pldny msolata. Az eredeti pldnyt lltlag 1458-ban rta egy brahm nevû wrzburgi zsid fia, Lamech szmra. A benne szereplõ betûngyzeteket csak az a mgus hasznlhatja teljes bizonysggal, aki mr vgigment a lert nbeavats s felszentels s ms mdszerek nagyjbl flves procedrjn.
A nprajzkutatk szmos beszmolja szerint a smnok mg ma is lnek ezzel a kpessggel. Carlos Castaneda kutat "vizsglt" smnja Don Juan, egy jaki indin. Nem csak Don Juan, hanem Castaneda is tlte az talakulst a smn segtsgvel. gy r Castaneda a varjv vlsrl: "minden rzs s gondolat kiszllt belõlem. Mgis, tisztnltsomat semmi nem gyengtette? Don Juannak minden szavt el tudtam ismtelni. Kvettem utastsait, melyek vilgosnak, logikusnak s knnyûnek tûntek. Azt mondta, hogy a testem eltûnik, csak a fejem marad meg? mivel ez vltozik t varjv? reztem, hogy madrlbaim nõnek, melyek elõszr gyengk s rogyadozk voltak. A farok kinõtt a nyakambl, a szrnyak pedig az arccsontombl. A mlyen sszehajtott szrnyak fokozatosan bomlottak szt, nehezen, de nem fjdalmasan? A legmegdbbentõbb hatst a szemem vltozsa okozta! Madrperspektvbl lttam!" Ha megnzzk, vilgosan ltjuk azt a vonalat, amit ma ms mgusok hasznlnak tanoncaik segtsgre az asztrlutazsban. Vezetett utazs.
Otfried Preusslernek a nphagyomnyok nyomn rta le Krabat a Fekete Malomban c. munkjban Krabat varjv vltozst. Arany Jnos pedig a Vrs Rbk c. verse rvn a folklr varjv vltoz boszorknya ugyancsak fent maradt.
Az alakvlt mgia
Egyesek eleve rzkenyebb erre a mgiaformra. Szmos oka lehet, br az igazat megvallva, az hogy ki melyik llatformjt mirt lti fel, nem lehet tnylegesen meghatrozni. Elõzõ letek, totemllatok, eleve vonzalom a termszethez, szletett kpessg, brmi beleszlhat. Hogy az ldsokat egyesek mirt kapjk knnyebben az istenektõl? Passz. Cljaikat s okt csak õk maguk tudjk. De az egynnek kell kiderteni az okot s a clt.
Az alakvlts mgija egy magasabb fok mgia, mivel a legtbb ember nem tudja minden rnyalatval feldolgozni az talakulst, az llat tulajdonsgait s jellemt. Vagy megtanuljuk kontrolllni, vagy eleve ezzel a kpessggel szletve sztnsen irnytani tudjuk. Persze nem minden ember tudja irnytani, aki ezzel szletett, sokan nem is tudnak rla. A tanuls praktikus dolog.
Brmilyen llat formjt magunkra lthetjk, m vannak olyan llatok, amelyek rgtn a szemlyisgnkhz tartoznak s amolyan "zsebbõl elõhzhatak". Az n esetemben a totemllatom a rka. gy n a rkaformt rzem termszetesnek. Msok is voksolnak totemllatuk alakja mellett, de vannak, akik "mindssze" egyik kedvelt llatuk formjt veszik fel. Az ilyen dolgokat zsigerbõl rzi az ember.
Az alakvltst tbb clbl tanuljuk meg.
Az elsõ, hogy egy msik faj szemvel lthassunk, j nzõpontot ismerjnk meg.
Ez a szrakoztatbb rsze. Remek elfoglaltsg, s csodlatos tapasztalat.
A msodik, hogy ms vilgokban olyan feladatokat teljesthessnk, amelyet emberi alakban nem tudnnk.
Gondoljunk csak Gwion alakjra, aki Cerridwen istennõnk elõl meneklt s vltott formkat. Belõle lett aztn Taliesin. Neknk is, ha olyan vilgot jrunk be asztrlisan, ahol el kell bjnunk, vagy rejtõznnk.
A harmadik, hogy meg tudjuk vdeni magunkat veszly vagy tmads esetn.
Menekls vagy nvdelem.
Negyedik, hogy jobban megismerjnk valamit.
Az llatok sztnsen szlelik az elemi vilg nvnyeinek, lnyeinek igazi termszett, s az alakvlts tlsekor kzvetthetik tudatunkba az ismereteket.
Az tdik, hogy prbra tegyk magunkat s alakvltsi kpessgeinket a tbbi vilgba tett utazsok idejn, amikor egy istensg megprbl magasabb tudati szintre juttatni minket.
Erre j plda a fent emltett Cerridwen plda. A teszt a legjobb kifejezs erre. Mikor elrnk egy lnyt vagy valamelyik istent, prbra tehetnek minket.
Az alakvltsnak tbb fajtja is van:
-A teljes asztrltest tvltozsa, mikor tkletesen tvltozunk az asztrlskon.
-Szellemtest vltsnak nevezik azt a kzssgnkben, mikor egy erõt ad llat lnyege egy bizonyos isten szolglata vagy kpviselete cljbl a belsõnkbe lp, hogy megtantson neknk valamit, vagy kzelebb jussunk az istenihez.
-Az rzkeink is kiegszlhetnek az adott llat klnleges kpessgeivel.
-Van egy technika, amivel az llati nnket kivetthetjk, hogy llati klsõt ltve megfigyeljen valamit, ami mshol zajlik. Egy idõ utn az llatot visszahvjuk a tvoli helyrõl, vagy megvrjuk, mg visszatr, hogy kzlje az rteslseit, tapasztalatait.
-s van az lomban trtnõ alakvlts, ami valamire tant minket.
Elõkszletek
Az alakvlts ltalban spontn dolog, nem mindig tehetnk rla. Az irnytsrl el kell mondanom, hogy gyakorlat teszi a mestert. Ez egy nagyszerû kpessg, amit az esetek kilencven szzalkban nehezen tanulnak meg az emberek. A kitarts meghozza gymlcst. De az irnytott alakvlts elõtt meg kell tennnk a lehetõ legtbb elõkszletet
Mgikus trsak szerepe:
Jl jrunk, ha egy totemllatunk vagy llat alak szellemi vezetõnk hvjuk segtsgl a prblkozsaink sorn. Ha totemllatunk nem segthet, illetve szellemi vezetõnk nem felttlenl llati formban van, ne essnk ktsgbe. Egy mgikus trs, mg ha nem is llatformj mg segthet. A srknytrsaink, õrzõszellemeink s ms trsaink dolga csupn annyi, hogy fizikai testnket õrzi. m, ha gy gondoljuk, hogy biztonsgban van, mert megtettk a megfelelõ lpseket, hagyjuk magra a fizikai testnk, s krjk meg, hogy az asztrlutazs sorn figyeljen s õrizzen minket. Nem szksges persze az alakvlts mell ksrõ. De ennek ellenre gy prblkozzunk, ahogy neknk jobban tetszik. Fõ az vatossg.
S s vz:
Ez az ltalnos szenteltvz keverk nagy segtsg lehet. Krben szthintve alkalmazzuk. Egyesek ajnljk a magunkra hintst is.
A vz:
Nagyon fontos megemltenem, hogy a vizet hasznlhatjuk, mint kzvettõ kzeget. A vz egyfajta csatorna a vilgok kztt. A kelta hitvilgban ismerõsek lehetnek azok a mtoszok, mint "a nagy vzen tli tlvilg", vagy "a tlvilg kapuja a tavak aljn tallhat". A vz segtsgvel a birodalmak kztt knnyebben utazunk, kommuniklunk. Lejjebb le is rom, miknt hasznlhatjuk a testtarts rsznl.
tkezs:
rdemes megemlteni, mert a kezdõknek nagy segtsg lehet, ha erre is figyelnek. Azt szoktk mondani, hogy az elsõ asztrlutazsunkat megelõzõ kt hten affle bjtt kell tartanunk. A hsokat kerljk s knnyebb zldsgekkel ds teleket egynk. Zsros, nehz teleket szmûzzk. Ezt, ha mr gyakorlott alakvltk vagy utazk lesznk, elhagyhatjuk, de a kezdeteket megknnythetjk. Az utazs vagy alakvlts napjn ehetnk szintn, de csak knnyebb teleket. Az utazson ne legynk hesek, de tele se legynk. Szomjunkat oltsuk. Egyesek szerint hezve s szomjazva knnyebb az alakvlts/asztrlutazs, de tapasztalataim szerint a megfelelõ harmnia a legjobb. Mellesleg az italunk csak termszetes ital legyen: gymlcsl, svnyvz, tea. A mestersges italok jobban megterhelik a szervezetet. A mentatet tudom ajnlani az utazs napjn.
Megfelelõ hõmrsklet a szobban:
Ne legyen se tl meleg, se tl hideg. A legjobb a nagyjbl 18-20C krli hõmrsklet.
rts:
A toalettre menjnk el mindenkppen az utazs elõtt. Kis dolog, nagy dolog, hajr.
Testtarts:
Az gyat hagyjuk ki, ha lehet, mert elõfordulhat, hogy elalszunk. Flig fekve, vagy lõhelyzetben induljunk neki. A fotel megfelelõ a clra, de knyelmesen nyjtsuk ki kiss a lbainkat, hogy a vr szabadabban ramolhasson. A fotel azrt is j, mert a fent emltett vizet lavrban, vagy nagyobb ednyben a lbunkhoz rakhatjuk. A kt lbunkat belerakva (legyen az meztlb a praktikussg kedvrt) helyezkedjnk el. A vz legyen meleg annyira, hogy hosszabb utazsok sorn se hûljn ki vszesen. Ha mgsem meztlb akarunk lenni valamirt (tegyk fel sietõs a dolgunk), akkor a lbbelink legyen olyan teresztõ, hogy a vzzel rintkezzen a testnk. A msik mdszer, hogy keznket tesszk a vzbe, nyugodjunk meg, nem fogunk bepisilni.
Nyugodt alkalom:
Mindenkppen olyan napot s rt vlasszunk, amikor senki se zavarhat meg minket. Amikor a csald alszik vagy nincs otthon.
Veszly esete:
Ha valaki fel akar kelteni, a kezdõket megzavarhatja, m a gyakorlottabbak nem kelnek fel. A "beptett biztonsgi rendszernk" tudja, hogy vissza kell hoznia vagy sem. A s s vz pedig rajtunk/krlttnk megfelelõ biztonsgot ad az egyb betolakodkkal szemben is.
Kutats:
Mielõtt neki kezdesz, gondold t, milyen llatot szeretnl elõhvni. Ha megvan, kutass utna. Mik a szoksai, hogyan l. Szerezz egy kpet az llatrl, ez ksõbb hasznos lehet. (Akr le is rajzolhatod.) A kp legyen olyan, amin az llatot a termszetes krnyezetben brzolja. Ez megknnyti a munkt. Ha az llatot elg jl ismered, nagyon j az is, ha a krnyezetrõl szerzel egy rszletes kpet.
Idõzts:
Azt mondjk, teliholdkor knnyebb az alakvlts. De tapasztalataim szerint szinte brmelyik holdlls megfelelõ.
Zene:
Ha nyugodt termszetzajra vgysz, knnyen tallsz a neten forrst. De ha valami zenre ajnlom a kvetkezõket: Albannach, Children of Dune ost (Dûne gyermekei filmzene), Battlestar Galactica ost, Diane Arkenstone, David Arkenstone, Loreena McKennitt.
Az elsõ lps
Mindenki tud alakot vltani, aki mr megfelelõen elsajttotta az asztrlutazst, vagy minimum a mlyebb meditcit. Ha szksged van r, gyjts meg pr gyertyt, fstlõt, halkan tedd be a kedvenc zendet. Persze az gõ dolgokat olyan helyen tartsd, ahol nem billen ki, nem kap lngra krltte semmi, s a tbbi.
Meg kell tenned az elsõ lpseket, mielõtt neki llsz rgtn alakot vltani. Az elsõ lps pedig a vizualizci gyakorlsa. Ha mg nagyon kezdõ vagy ebben, az oldalon tallsz a vizualizcirl rszletes gyakorlatot.
Fogd a kpet, amit elõzõleg kerestl. lj le, vagy flig fekve helyezkedj el. Tiszttsd meg az elmd, koncentrlj a kpre. A szobban csak nhny fnyforrs gjen, a kpet tisztn lsd, de ne legyen tl vilgos sem. Akr percekig is nzned kell a kpet anlkl, hogy elkalandoznnak gondolataid. Ha megjegyezted a kp minden rszlett, akr be is hunyhatod a szemed, ha gy tetszik. Kpzeld el rszletesen a helyet, kpzeld el, ahogy ott llsz. Ha vzi lõlny az alakod, akkor mg nem vagy a vzben, a tengerpart fel kzeledsz csak. Ez mg nem az talakuls gyakorlata, ne is erõltesd. rezd a krnyezetet. rintsd meg a krltted lvõ dolgokat. Stlj egy kicsit tovbb, megltsz egy svnyt. Ez az t lehet kicsi, alig lthat, de lehet nagyobb llatok ltal taposott. Indulj el rajta. Sta kzben nzd meg jl a krnyezeted. jszaka van vagy nappal? Milyenek a fk? Felismersz kzlk nhnyat? Vannak egyltaln? Ha tengerparton jrsz, milyen a homok? Ltni a tenger sznt? Ha sivatagban, nzd meg a homokot, van-e valami nvnyzet, szikla, s a tbbi. rintsd meg a fvet, bokrokat, sziklkat, vagy a krltted lvõ dolgokat. Milyen a tapintsuk? Nzd meg ltod-e az eget? Ha jjel van, ltod a csillagokat, fent van a hold? Milyen a holdfzis? Ha nappal, akkor hol jr a nap? Nzd, hogyan csillan t a napfny a leveleken. Az t lassan a vgre r. Nem messze megltsz egy helyet. Ez a hely, legyen barlang, kotork, egy kis sziklahasadk vagy fszek a fn, az a hely, ahol az llat, amiv t akarsz alakulni, l. Ha a vzi llatrl van sz, ssz be az cenba/tba/folyba. Levegõt is fogsz kapni a vz alatt. Esetleg, ha elg mlyen vagy az cenban meglthatod az llat nyughelyt. Mssz fel a fra vagy menj oda, ssz oda a barlanghoz. Nzd meg kzelebbrõl a nyughelyet. lj le mell egy gra, vagy lj le a barlangban. rezd, ahogy a Fld energii dalolnak azon a helyen. A szl lassan fjdogl, de esetleg az esõ is elkezdhet szemerklni, a vz ramlsa lassan melegt. Figyeld lassan a tjat, a vidket. Tltõdj fel az energiival, jegyezd meg minden apr rszlett. Ez egy biztonsgos hely, ide brmikor betrhetsz, visszatrhetsz, ha talakulsod sorn megrmlsz. Fnyvekrõl is idetallsz. Itt nzz krl jobban, tedd meg, amit szeretnl. Lassan, ha gy rzed, stlj vissza az svnyen, ssz vissza a partra. Visszafel nzd meg, hogy milyen napszak van. Vltozott-e valami? A fk, a sziklk tapintsa mg mindig ugyanolyan? Ha visszatrtl a kiindulponthoz, lassan rezd, hogy visszatrsz a szobdba is. Szmolj lassan tzig s nyisd ki a szemed.
Jegyezz fel mindent az lmnyedrõl. J lesz nha tolvasni, mert ksõbb rjhetsz, hogy egyes mozzanatok fontosabbak voltak a tbbinl.
Ezt a gyakorlatot ismteld el tbbszr. Az alakvlts nem egy olyan dolog, amibe fejest kell ugrani.
A lnyeg
Vgezd el a fent lert elõkszleteket. Ne hagyj ki semmilyen lpst, ami esetleg utlag zavarna, hogy nem tettl meg.
lj megint knyelmesen, ahogy rtam. Az a lnyege, hogy ne olyan testhelyzetben lgy, ahogy aludni szoktl. A vz a lbadnl/kezednl, gyertyk j helyen, fstlõ szintn, zene feltve.
Ahogy lsz/fekszel, egy energiagykr nõ ki belõled a fld fel. Kapaszkodj meg a fldben j erõsen a gykereiddel. Ha az llatot felgyeli valamelyik isten vagy istennõ, krd a segtsgt. Hvd a segtõidet is. Hunyd le a szemed. Megint ott vagy az lõhelyn, ahogy annyiszor lttad mr. Ott vagy az svny elõtt. Haladj megint vgig rajta, a szoksos rutinnal. rintsd meg a fkat, bokrokat, sziklkat, homokot. Ekkor futni kezdesz az svnyen, rzed, ahogy a szl svt az arcodba. Szaladsz, ahogy a lbad brja. Aztn megtorpansz, megrkeztl az utad vgre. Ha sznod kell mg vagy nhny lpst tenned, menj elõre. Ott lesz elõtted az llat. Lsd magad elõtt az llatot, ahogy mozog, llegzik vagy szik, nzd meg jl. Figyel tged. rezd, hogy ti egyek vagytok. Hogy nincs bennetek semmi klnbsg. Menj kzelebb. rintsd meg. Ekkor rezd, hogy tested eggy vlik az llattal. rzed, hogy lgzsed felgyorsul. Szellemed tkltzik az llatba. Amikor eggy vltatok, nzz krl. A nzõpont igen furcsa lehet. Valami fnyesebb, ms, esetleg a sznek is megvltozhatnak. Innentõl mr rd van bzva, mit teszel. Gondolj egy helyre, s ott leszel az llat testben. Vgigszaladhatsz az afrikai szavannkon, a dl-amerikai pampkon, sivatagban csatangolhatsz. Krõdzhetsz a tajgn, replhetsz a Stonehenge felett. Nem olyan lesz, mintha emberknt gondolkodnl, sztnsebb. Ha vgeztl, trj vissza megint a biztonsgos helyre. rezd, ahogy a szellemed kiszabadul az llat testbõl. Majd vissza az svnyen, ahogy jttl. Tzig szmolj, s nyisd ki a szemed.
Ez csak az egyik mdszer az talakulsra. Van, aki smnruhban kpzeli magt, majd lassan talakul. Van, aki egyszerûen csak talakul az asztrl skon. Ez mr ksõbb mindenkinek mskppen fog menni. Lesz mikor mr az svny sem kell a felkszlshez, de a hely mindig ott lesz, hogy megvdjen.
Forrs: annwn.vndv.com
|