Az alakváltás igen nagyfokú figyelmet igényel. Különleges odafigyelést, mert az ember nem csak az alakját veszi át az állatnak, hanem a jellemét is. Ha valóban gyakorolni szeretnéd ezt a fajta mágiát, gondold végig a veszélyeit. A mágia mindig kétélû penge. Fejleszt is az alakváltás, új nézõpontot mutat meg, de ott vannak a mélyebb ösztönök is, amiket az átalakulással felélesztünk. A természet hívó szava ott már nem csak suttogás.
A történelem
A történelem folyamán ezer és egy mítosz, legenda keringett az alakváltókról. Nemcsak farkas, hanem róka, macska, nyúl, holló, varjú, bagoly, kutya és még számos állat kapott helyet a palettán.
A boszorkányégetések során számos vallomás született az ilyen alakváltásokról. Természetesen egyértelmû, hogy rendkívül nagy részük a kínzásoknak köszönhetõen csak kitaláció, ám van egy-két hasznos feljegyzés is.
A boszorkánykenõcs, mint "hasznos" tudatmódosító segítségével könnyebben asztrálsíkra léphettek a boszorkányok. Vallomásokból kiderül, hogy így nyúllá, macskává, madárrá, s a többi, valamilyen állattá változtak.
A boszorkánykenõcs legfontosabb összetevõi a beléndek, csattanó maszlag, ebszõlõ csucsor, farkasbogyó, nadragulya és sisakvirágfélék (pl. farkasölõ sisakvirág, karcsú sisakvirág, méregölõ sisakvirág). Ehhez hozzátartozik egy kis zsiradék és kész is a recept. Természetesen senkinek sem ajánlom. A kenõcs legfontosabb méreganyagai az atropin, a hyosciamin és a scopolamin nevezetû tropánvázas alkaloidák. Ezek az alkaloidák a delirantiák családjába tartozó hallucinogén anyagok, melynek fõ jellegzetessége, hogy hatásuk alá került személy valóságként éli át látomásait. Voltak, akik különös boszorkányszombatokat éltek át, s voltak, akik állattá változtak. Különösen az angol, ír és skót folklórban találkozhatunk gyakran a nyúllá változó boszorkány motívumával. Az angliai Canewdonban állítólag még a múlt században is voltak olyan varázslók, akik képesek voltak erre az átalakulásra.
Egy még régebbi példában a skandináv berserk és ulfsark hagyományokban jelent meg az állati forma. Egyesek szerint csak az ösztönöket, a berserk a medvékét, az ulfsark a farkasokét, vették át. Míg megint mások szerint voltak, akik feljebb jutva a tanultakban át is alakultak. Persze csak asztrális szinten. Õk medve illetve farkasbõrt használtak az átváltozáshoz.
A bagollyá változás, pl. Apuleius Az aranyszamár c. regényében bukkan fel:
"Valamelyik nap Fotis izgalomtól remegve berohant hozzám, s jelentette, hogy asszonya - minthogy új szerelménél eleddig minden mesterkedése csütörtököt mondott - ma éjjel madárrá fog tollasodni, s így repül el választottjához, ennélfogva tehát óvatosan készüljek elõ ennek a nagyszerû jelenetnek a kilesésére. És ahogy az éj beállt, lábujjhegyen, nesztelenül fellopózott velem ama bizonyos emeleti szoba elé, s odasúgta, hogy az ajtóhasadékon át lessem ki, mi történik odabent. Hát Pamphile mindenekelõtt meztelenre vetkõzött, aztán kinyitott egy kis szekrényt, s kivett belõle egy csomó szelencét. Az egyiknek felnyitotta a födelét, kenõcsöt vett ki belõle, tenyerében sokáig dörzsölte, s lába körmétõl a feje búbjáig minden porcikáját bekente vele. Közben halkan morgott a lámpája fölé, rezegve megrázta magát, s végigveregette tagjait. Lágyan hullámzó testén most puha pihék bukkannak elõ, erõs tollak növekednek, orra horgas csõrré keményedik, körmei görbe karmokká kényszerednek. Pamphile fülesbagollyá változik. Most próbát tesz: panaszos huhogással fel-felugrál a földrõl, végre a levegõbe lendül, s kiterjesztett szárnnyal elrepül." (Révay József fordítása)
Ott van még a fókaemberek legendája is. Itt is kisejlik az állatbõr lényeges eleme. A fókaemberek olyan emberek voltak, akik át tudtak változni fókává, csak a fókabõrt kellett magukra vetni. Ha vissza akartak változni, akkor csak ledobták a bõrt és újra tökéletes emberek voltak. Pontosabban emberi formát öltöttek. Ha valaki elégette a levetett bõrt, a fókaember meghalt, vagy soha nem tudott visszaváltozni. Ez utóbbi rosszabb a halálnál is persze. Körülbelül olyan, mintha minket valami hasonlóan éltetõ és hívó dologtól fosztanának meg.
Az ír phukák pedig olyan lények, akik emberalak mellett még különbözõ állatok formáját tudják felölteni.
Bár némelyik egészen regényes formában, s akár tele van élénk kitalációkkal, mégis láthatjuk, hogy az alakváltásnak régi hagyománya van. Még számos legenda szól, ahogyan egy állathoz kötõ bõrt, csontot, stb. felhasználnak, hogy átváltozhassanak.
Mágikus hagyományok
Az alakváltásnak hosszú mágikus tradíciója van. Hosszú is lenne felsorolni az összeset, de íme pár példa.
Abramelin mágus Szent mágiája leír néhány varázsnégyzetet, aminek a segítségével állatalakot lehet ölteni. A könyvnek egyébként rendkívül nagy hatása volt a huszadik század okkultistáira. A könyvet S. L. MacGregor Mathers, a Golden Dawn híres -hírhedt- vezetõje találta Párizsban, egy könyvesboltban. Állítása szerint már elõtte ismert mágusok is olvasták. A kézirat francia nyelven íródott valamikor a tizennyolcadik században, de valójában egy régebbi, héber nyelvû példány másolata. Az eredeti példányt állítólag 1458-ban írta egy Ábrahám nevû würzburgi zsidó fia, Lamech számára. A benne szereplõ betûnégyzeteket csak az a mágus használhatja teljes bizonysággal, aki már végigment a leírt önbeavatás és felszentelés és más módszerek nagyjából féléves procedúráján.
A néprajzkutatók számos beszámolója szerint a sámánok még ma is élnek ezzel a képességgel. Carlos Castaneda kutató "vizsgált" sámánja Don Juan, egy jaki indián. Nem csak Don Juan, hanem Castaneda is átélte az átalakulást a sámán segítségével. Így ír Castaneda a varjúvá válásról: "minden érzés és gondolat kiszállt belõlem. Mégis, tisztánlátásomat semmi nem gyengítette? Don Juannak minden szavát el tudtam ismételni. Követtem utasításait, melyek világosnak, logikusnak és könnyûnek tûntek. Azt mondta, hogy a testem eltûnik, csak a fejem marad meg? mivel ez változik át varjúvá? Éreztem, hogy madárlábaim nõnek, melyek elõször gyengék és rogyadozók voltak. A farok kinõtt a nyakamból, a szárnyak pedig az arccsontomból. A mélyen összehajtott szárnyak fokozatosan bomlottak szét, nehezen, de nem fájdalmasan? A legmegdöbbentõbb hatást a szemem változása okozta! Madárperspektívából láttam!" Ha megnézzük, világosan látjuk azt a vonalat, amit ma más mágusok használnak tanoncaik segítségére az asztrálutazásban. Vezetett utazás.
Otfried Preusslernek a néphagyományok nyomán írta le Krabat a Fekete Malomban c. munkájában Krabat varjúvá változását. Arany János pedig a Vörös Rébék c. verse révén a folklór varjúvá változó boszorkánya ugyancsak fent maradt.
Az alakváltó mágia
Egyesek eleve érzékenyebb erre a mágiaformára. Számos oka lehet, bár az igazat megvallva, az hogy ki melyik állatformáját miért ölti fel, nem lehet ténylegesen meghatározni. Elõzõ életek, totemállatok, eleve vonzalom a természethez, született képesség, bármi beleszólhat. Hogy az áldásokat egyesek miért kapják könnyebben az istenektõl? Passz. Céljaikat és okát csak õk maguk tudják. De az egyénnek kell kideríteni az okot és a célt.
Az alakváltás mágiája egy magasabb fokú mágia, mivel a legtöbb ember nem tudja minden árnyalatával feldolgozni az átalakulást, az állat tulajdonságait és jellemét. Vagy megtanuljuk kontrollálni, vagy eleve ezzel a képességgel születve ösztönösen irányítani tudjuk. Persze nem minden ember tudja irányítani, aki ezzel született, sokan nem is tudnak róla. A tanulás praktikus dolog.
Bármilyen állat formáját magunkra ölthetjük, ám vannak olyan állatok, amelyek rögtön a személyiségünkhöz tartoznak és amolyan "zsebbõl elõhúzhatóak". Az én esetemben a totemállatom a róka. Így én a rókaformát érzem természetesnek. Mások is voksolnak totemállatuk alakja mellett, de vannak, akik "mindössze" egyik kedvelt állatuk formáját veszik fel. Az ilyen dolgokat zsigerbõl érzi az ember.
Az alakváltást több célból tanuljuk meg.
Az elsõ, hogy egy másik faj szemével láthassunk, új nézõpontot ismerjünk meg.
Ez a szórakoztatóbb része. Remek elfoglaltság, s csodálatos tapasztalat.
A második, hogy más világokban olyan feladatokat teljesíthessünk, amelyet emberi alakban nem tudnánk.
Gondoljunk csak Gwion alakjára, aki Cerridwen istennõnk elõl menekült és váltott formákat. Belõle lett aztán Taliesin. Nekünk is, ha olyan világot járunk be asztrálisan, ahol el kell bújnunk, vagy rejtõznünk.
A harmadik, hogy meg tudjuk védeni magunkat veszély vagy támadás esetén.
Menekülés vagy önvédelem.
Negyedik, hogy jobban megismerjünk valamit.
Az állatok ösztönösen észlelik az elemi világ növényeinek, lényeinek igazi természetét, és az alakváltás átélésekor közvetíthetik tudatunkba az ismereteket.
Az ötödik, hogy próbára tegyük magunkat és alakváltási képességeinket a többi világba tett utazások idején, amikor egy istenség megpróbál magasabb tudati szintre juttatni minket.
Erre jó példa a fent említett Cerridwen példa. A teszt a legjobb kifejezés erre. Mikor elérünk egy lényt vagy valamelyik istent, próbára tehetnek minket.
Az alakváltásnak több fajtája is van:
-A teljes asztráltest átváltozása, mikor tökéletesen átváltozunk az asztrálsíkon.
-Szellemtest váltásának nevezik azt a közösségünkben, mikor egy erõt adó állat lényege egy bizonyos isten szolgálata vagy képviselete céljából a belsõnkbe lép, hogy megtanítson nekünk valamit, vagy közelebb jussunk az istenihez.
-Az érzékeink is kiegészülhetnek az adott állat különleges képességeivel.
-Van egy technika, amivel az állati énünket kivetíthetjük, hogy állati külsõt öltve megfigyeljen valamit, ami máshol zajlik. Egy idõ után az állatot visszahívjuk a távoli helyrõl, vagy megvárjuk, míg visszatér, hogy közölje az értesüléseit, tapasztalatait.
-És van az álomban történõ alakváltás, ami valamire tanít minket.
Elõkészületek
Az alakváltás általában spontán dolog, nem mindig tehetünk róla. Az irányításáról el kell mondanom, hogy gyakorlat teszi a mestert. Ez egy nagyszerû képesség, amit az esetek kilencven százalékában nehezen tanulnak meg az emberek. A kitartás meghozza gyümölcsét. De az irányított alakváltás elõtt meg kell tennünk a lehetõ legtöbb elõkészületet
Mágikus társak szerepe:
Jól járunk, ha egy totemállatunk vagy állat alakú szellemi vezetõnk hívjuk segítségül a próbálkozásaink során. Ha totemállatunk nem segíthet, illetve szellemi vezetõnk nem feltétlenül állati formában van, ne essünk kétségbe. Egy mágikus társ, még ha nem is állatformájú még segíthet. A sárkánytársaink, õrzõszellemeink és más társaink dolga csupán annyi, hogy fizikai testünket õrzi. Ám, ha úgy gondoljuk, hogy biztonságban van, mert megtettük a megfelelõ lépéseket, hagyjuk magára a fizikai testünk, s kérjük meg, hogy az asztrálutazás során figyeljen és õrizzen minket. Nem szükséges persze az alakváltás mellé kísérõ. De ennek ellenére úgy próbálkozzunk, ahogy nekünk jobban tetszik. Fõ az óvatosság.
Só és víz:
Ez az általános szenteltvíz keverék nagy segítség lehet. Körben széthintve alkalmazzuk. Egyesek ajánlják a magunkra hintést is.
A víz:
Nagyon fontos megemlítenem, hogy a vizet használhatjuk, mint közvetítõ közeget. A víz egyfajta csatorna a világok között. A kelta hitvilágban ismerõsek lehetnek azok a mítoszok, mint "a nagy vízen túli túlvilág", vagy "a túlvilág kapuja a tavak alján található". A víz segítségével a birodalmak között könnyebben utazunk, kommunikálunk. Lejjebb le is írom, miként használhatjuk a testtartás résznél.
Étkezés:
Érdemes megemlíteni, mert a kezdõknek nagy segítség lehet, ha erre is figyelnek. Azt szokták mondani, hogy az elsõ asztrálutazásunkat megelõzõ két héten afféle böjtöt kell tartanunk. A húsokat kerüljük és könnyebb zöldségekkel dús ételeket együnk. Zsíros, nehéz ételeket számûzzük. Ezt, ha már gyakorlott alakváltók vagy utazók leszünk, elhagyhatjuk, de a kezdeteket megkönnyíthetjük. Az utazás vagy alakváltás napján ehetünk szintén, de csak könnyebb ételeket. Az utazáson ne legyünk éhesek, de tele se legyünk. Szomjunkat oltsuk. Egyesek szerint éhezve és szomjazva könnyebb az alakváltás/asztrálutazás, de tapasztalataim szerint a megfelelõ harmónia a legjobb. Mellesleg az italunk csak természetes ital legyen: gyümölcslé, ásványvíz, tea. A mesterséges italok jobban megterhelik a szervezetet. A mentateát tudom ajánlani az utazás napján.
Megfelelõ hõmérséklet a szobában:
Ne legyen se túl meleg, se túl hideg. A legjobb a nagyjából 18-20°C körüli hõmérséklet.
Ürítés:
A toalettre menjünk el mindenképpen az utazás elõtt. Kis dolog, nagy dolog, hajrá.
Testtartás:
Az ágyat hagyjuk ki, ha lehet, mert elõfordulhat, hogy elalszunk. Félig fekve, vagy ülõhelyzetben induljunk neki. A fotel megfelelõ a célra, de kényelmesen nyújtsuk ki kissé a lábainkat, hogy a vér szabadabban áramolhasson. A fotel azért is jó, mert a fent említett vizet lavórban, vagy nagyobb edényben a lábunkhoz rakhatjuk. A két lábunkat belerakva (legyen az mezítláb a praktikusság kedvéért) helyezkedjünk el. A víz legyen meleg annyira, hogy hosszabb utazások során se hûljön ki vészesen. Ha mégsem mezítláb akarunk lenni valamiért (tegyük fel sietõs a dolgunk), akkor a lábbelink legyen olyan áteresztõ, hogy a vízzel érintkezzen a testünk. A másik módszer, hogy kezünket tesszük a vízbe, nyugodjunk meg, nem fogunk bepisilni.
Nyugodt alkalom:
Mindenképpen olyan napot és órát válasszunk, amikor senki se zavarhat meg minket. Amikor a család alszik vagy nincs otthon.
Veszély esete:
Ha valaki fel akar kelteni, a kezdõket megzavarhatja, ám a gyakorlottabbak nem kelnek fel. A "beépített biztonsági rendszerünk" tudja, hogy vissza kell hoznia vagy sem. A só és víz pedig rajtunk/körülöttünk megfelelõ biztonságot ad az egyéb betolakodókkal szemben is.
Kutatás:
Mielõtt neki kezdesz, gondold át, milyen állatot szeretnél elõhívni. Ha megvan, kutass utána. Mik a szokásai, hogyan él. Szerezz egy képet az állatról, ez késõbb hasznos lehet. (Akár le is rajzolhatod.) A kép legyen olyan, amin az állatot a természetes környezetében ábrázolja. Ez megkönnyíti a munkát. Ha az állatot elég jól ismered, nagyon jó az is, ha a környezetérõl szerzel egy részletes képet.
Idõzítés:
Azt mondják, teliholdkor könnyebb az alakváltás. De tapasztalataim szerint szinte bármelyik holdállás megfelelõ.
Zene:
Ha nyugodt természetzajra vágysz, könnyen találsz a neten forrást. De ha valami zenére ajánlom a következõket: Albannach, Children of Dune ost (Dûne gyermekei filmzene), Battlestar Galactica ost, Diane Arkenstone, David Arkenstone, Loreena McKennitt.
Az elsõ lépés
Mindenki tud alakot váltani, aki már megfelelõen elsajátította az asztrálutazást, vagy minimum a mélyebb meditációt. Ha szükséged van rá, gyújts meg pár gyertyát, füstölõt, halkan tedd be a kedvenc zenédet. Persze az égõ dolgokat olyan helyen tartsd, ahol nem billen ki, nem kap lángra körülötte semmi, s a többi.
Meg kell tenned az elsõ lépéseket, mielõtt neki állsz rögtön alakot váltani. Az elsõ lépés pedig a vizualizáció gyakorlása. Ha még nagyon kezdõ vagy ebben, az oldalon találsz a vizualizációról részletes gyakorlatot.
Fogd a képet, amit elõzõleg kerestél. Ülj le, vagy félig fekve helyezkedj el. Tisztítsd meg az elméd, koncentrálj a képre. A szobában csak néhány fényforrás égjen, a képet tisztán lásd, de ne legyen túl világos sem. Akár percekig is nézned kell a képet anélkül, hogy elkalandoznának gondolataid. Ha megjegyezted a kép minden részletét, akár be is hunyhatod a szemed, ha úgy tetszik. Képzeld el részletesen a helyet, képzeld el, ahogy ott állsz. Ha vízi élõlény az alakod, akkor még nem vagy a vízben, a tengerpart felé közeledsz csak. Ez még nem az átalakulás gyakorlata, ne is erõltesd. Érezd a környezetet. Érintsd meg a körülötted lévõ dolgokat. Sétálj egy kicsit tovább, meglátsz egy ösvényt. Ez az út lehet kicsi, alig látható, de lehet nagyobb állatok által taposott. Indulj el rajta. Séta közben nézd meg jól a környezeted. Éjszaka van vagy nappal? Milyenek a fák? Felismersz közülük néhányat? Vannak egyáltalán? Ha tengerparton jársz, milyen a homok? Látni a tenger színét? Ha sivatagban, nézd meg a homokot, van-e valami növényzet, szikla, s a többi. Érintsd meg a füvet, bokrokat, sziklákat, vagy a körülötted lévõ dolgokat. Milyen a tapintásuk? Nézd meg látod-e az eget? Ha éjjel van, látod a csillagokat, fent van a hold? Milyen a holdfázis? Ha nappal, akkor hol jár a nap? Nézd, hogyan csillan át a napfény a leveleken. Az út lassan a végére ér. Nem messze meglátsz egy helyet. Ez a hely, legyen barlang, kotorék, egy kis sziklahasadék vagy fészek a fán, az a hely, ahol az állat, amivé át akarsz alakulni, él. Ha a vízi állatról van szó, ússz be az óceánba/tóba/folyóba. Levegõt is fogsz kapni a víz alatt. Esetleg, ha elég mélyen vagy az óceánban megláthatod az állat nyughelyét. Mássz fel a fára vagy menj oda, ússz oda a barlanghoz. Nézd meg közelebbrõl a nyughelyet. Ülj le mellé egy ágra, vagy ülj le a barlangban. Érezd, ahogy a Föld energiái dalolnak azon a helyen. A szél lassan fújdogál, de esetleg az esõ is elkezdhet szemerkélni, a víz áramlása lassan melegít. Figyeld lassan a tájat, a vidéket. Töltõdj fel az energiáival, jegyezd meg minden apró részletét. Ez egy biztonságos hely, ide bármikor betérhetsz, visszatérhetsz, ha átalakulásod során megrémülsz. Fényévekrõl is idetalálsz. Itt nézz körül jobban, tedd meg, amit szeretnél. Lassan, ha úgy érzed, sétálj vissza az ösvényen, ússz vissza a partra. Visszafelé nézd meg, hogy milyen napszak van. Változott-e valami? A fák, a sziklák tapintása még mindig ugyanolyan? Ha visszatértél a kiindulóponthoz, lassan érezd, hogy visszatérsz a szobádba is. Számolj lassan tízig és nyisd ki a szemed.
Jegyezz fel mindent az élményedrõl. Jó lesz néha átolvasni, mert késõbb rájöhetsz, hogy egyes mozzanatok fontosabbak voltak a többinél.
Ezt a gyakorlatot ismételd el többször. Az alakváltás nem egy olyan dolog, amibe fejest kell ugrani.
A lényeg
Végezd el a fent leírt elõkészületeket. Ne hagyj ki semmilyen lépést, ami esetleg utólag zavarna, hogy nem tettél meg.
Ülj megint kényelmesen, ahogy írtam. Az a lényege, hogy ne olyan testhelyzetben légy, ahogy aludni szoktál. A víz a lábadnál/kezednél, gyertyák jó helyen, füstölõ szintén, zene feltéve.
Ahogy ülsz/fekszel, egy energiagyökér nõ ki belõled a föld felé. Kapaszkodj meg a földben jó erõsen a gyökereiddel. Ha az állatot felügyeli valamelyik isten vagy istennõ, kérd a segítségét. Hívd a segítõidet is. Hunyd le a szemed. Megint ott vagy az élõhelyén, ahogy annyiszor láttad már. Ott vagy az ösvény elõtt. Haladj megint végig rajta, a szokásos rutinnal. Érintsd meg a fákat, bokrokat, sziklákat, homokot. Ekkor futni kezdesz az ösvényen, érzed, ahogy a szél süvít az arcodba. Szaladsz, ahogy a lábad bírja. Aztán megtorpansz, megérkeztél az utad végére. Ha úsznod kell még vagy néhány lépést tenned, menj elõre. Ott lesz elõtted az állat. Lásd magad elõtt az állatot, ahogy mozog, lélegzik vagy úszik, nézd meg jól. Figyel téged. Érezd, hogy ti egyek vagytok. Hogy nincs bennetek semmi különbség. Menj közelebb. Érintsd meg. Ekkor érezd, hogy tested eggyé válik az állattal. Érzed, hogy légzésed felgyorsul. Szellemed átköltözik az állatba. Amikor eggyé váltatok, nézz körül. A nézõpont igen furcsa lehet. Valami fényesebb, más, esetleg a színek is megváltozhatnak. Innentõl már rád van bízva, mit teszel. Gondolj egy helyre, és ott leszel az állat testében. Végigszaladhatsz az afrikai szavannákon, a dél-amerikai pampákon, sivatagban csatangolhatsz. Kérõdzhetsz a tajgán, repülhetsz a Stonehenge felett. Nem olyan lesz, mintha emberként gondolkodnál, ösztönösebb. Ha végeztél, térj vissza megint a biztonságos helyre. Érezd, ahogy a szellemed kiszabadul az állat testébõl. Majd vissza az ösvényen, ahogy jöttél. Tízig számolj, s nyisd ki a szemed.
Ez csak az egyik módszer az átalakulásra. Van, aki sámánruhában képzeli magát, majd lassan átalakul. Van, aki egyszerûen csak átalakul az asztrál síkon. Ez már késõbb mindenkinek másképpen fog menni. Lesz mikor már az ösvény sem kell a felkészüléshez, de a hely mindig ott lesz, hogy megvédjen.
Forrás: annwn.vndv.com
|