Meglehet�sen ritk�n fordul el�, szerencs�re. Mert bizony el�g ijeszt� amikor az addig nyugodt k�rnyezetben, t�bbnyire csal�di otthonban, egyszer csak k�l�n�s dolgok t�rt�nnek. Leesik a k�p a falr�l, vagy elfordul, akkor is, ha alaposan odak�t�zt�k a kamp�hoz. Azt�n mag�t�l kialszik a l�mpa, vagy �ppen ellenkez�leg, akkor is meggyullad, ha senki nem ny�l a kapcsol�hoz, s�t, a kapcsol� is �gy �ll, mintha el lenne oltva. Az asztal fi�kjai kics�sznak hely�kr�l, s ha a fi�kokban dobozok vannak, azok tartalma sz�tsz�r�dik a padl�n.
Aki ilyenkor a lak�sban tart�zkodik, �ram�t�st �rez. Olykor n�h�ny nagyon neh�z t�rgy - a zs�folt szekr�ny, de ak�r t�bb m�zs�s p�nc�lszekr�ny is - elmozdul a hely�r�l. Az ed�nyek kisz�r�dnak a szekr�nyb�l, t�bb k�z�l�k apr�ra t�rik. M�s t�rgyak csak f�ldre esnek... Ez a poltergeist-jelens�g.
Meglehet�sen ritk�n fordul el�. A k�z�pkorban ha valahol felbukkant, a korabeli emberek mindig a s�t�n tev�kenys�g�re gyanakodtak, �s a h�z, a birtok tulajdonos�t nemegyszer azzal v�dolt�k, hogy az �rd�ggel cimbor�l. Ez pedig legt�bbsz�r egyet jelentett a boszork�nys�ggal �s a m�glyahal�llal.
Mi t�rt�nik olyankor, amikor a lak�sban elszabadul a pokol? Arra figyeltek fel, hogy szinte minden esetben volt az �p�letben valaki, aki �lland�an, vagy legal�bbis naponta hosszabb id�n kereszt�l ott tart�zkodott.
T�bbnyire fiatal, s m�g gyakrabban tizen�ves l�ny. Ellen�rizhet� m�don a zavaros esem�nyek f�leg akkor t�rt�ntek, ha ez az illet� is ott volt. Amikor t�vozott, a jelens�g is megsz�nt, �s ha ism�t elj�tt, a jelens�g �jra kezd�d�tt.
Ne higgy�k, hogy mindez csak �r�kig, legfeljebb napokig volt tapasztalhat�! Feljegyeztek olyan n�metorsz�gi, hollandiai �s lengyelorsz�gi esetet, amikor hossz� h�napokig, s�t n�hol �vekig ism�tl�d�tt a jelens�g, a k�rny�kbeliek nagy r�m�let�re.
A r�m�let tal�n indokolt is, hiszen olyasmi t�rt�nik, amit j�zan �sszel, az ismert fizikai t�rv�nyekkel megmagyar�zni nem lehet.
Pedig a jelens�gek annyira val�sak, hogy n�melyiket filmre is tudt�k venni, �s m�szerek is igazolt�k a k�l�n�s v�ltoz�sokat! Mindez annak a bizony�t�ka, hogy igenis l�tezhet a term�szetben olyan er�, amelyet nem kell�en, vagy egy�ltal�n nem ismer�nk.
A legink�bb arra gyanakodtak, hogy �l n�h�ny olyan fiatal, akinek a test�ben, a pubert�skori v�ltoz�sokkal olyan energia gy�lik �ssze, amely kapcsolatba hozhat� a jelens�ggel. Vagyis senki sem b�n�s, legkev�sb� maga a "tettes". Egyszer�en a bels� energi�juk kisug�rz�dik a k�rnyezet�kre. Ez az a magyar�zat, amit a tudom�ny is hajlamos elfogadni - m�r amikor a jelens�get komolyan veszi. (Szerencs�re m�r volt p�lda ilyenre!)
Komoly szakemberek a poltergeist-jelens�g k�zben m�rt�k az ott tapasztalhat� energi�t, �s k�l�n�s eredm�nyt kaptak. Bizonyos elektromos berendez�sek mintha a t�rb�l jutottak volna ismeretlen energi�hoz, a hangra �rz�keny berendez�sek pedig jelent�s zajszintet m�rtek ott, ahol cs�nd volt. Legal�bbis a kutat�k semmit sem hallottak. Tapasztaltak rejt�lyes m�gneses hat�st �s olyat is, aminek semmi k�ze nem volt az elektrodinamikus er�kh�z. Vagyis nem �ram keltette - de olyan k�sz�l�kben jelentkezett, amely csak �rammal m�k�dik...
A m�sik magyar�zat m�r kev�sb� el�g�ten� ki a tud�sokat - ha egy�ltal�n komolyan venn�k.
Eszerint a poltergeist eset�ben valamilyen "t�lvil�gi" beavatkoz�sr�l van sz�, valakik �gy akarj�k felh�vni magukra a figyelmet. Ez a szellemvil�gba vezetne �t, amelyt�l az igazi parapszichol�gusok is sokszor idegenkednek. De n�ha annyira �sszetett a jelens�g, �s annyira ebbe az ir�nyba (is) mutat, hogy ez a lehet�s�g sem z�rhat� ki teljesen. Olykor val�ban olyan benyom�sa t�mad a kutat�knak, mintha "k�ls�" l�t l�nyei d�r�mb�ln�nek, k�ts�gbeesetten, keresve a m�dszert, amellyel "�tj�hetnek", vagy legal�bb figyelmeztet�jelt adhatnak azoknak - nek�nk -, akik a l�thatatlan, �rz�kelhetetlen falnak az innens� oldal�n �l�nk...

NEMERE ISTV�N
(forr�s: tvr-h�t 1997/39. sz�m)