A szellemek a halott szem�lyek �ll�t�lagos testetlen lelkei. A
szellemeket gyakran �br�zolj�k lakatlan k�s�rteth�zakban,f�leg olyan helyeken, ahol kor�bban gyilkoss�g t�rt�nt. Hogy a gyilkoss�g �ltozata egyes esetekben mi�rt cselleng az �r�kk�val�s�gig k�s�rtve mik�zben m�sok felsz�v�dni l�tszanak, az �let egyik nagy rejt�lye. A k�s�rtet (poltergeist) sz� szerint " kopog� szellem". A k�s�rtetek jelenl�t�ket kopog� hangokkal �s a b�torok vagy a te�skann�k �s l�bosok dob�l�s�val adj�k tudtunkra. Sokan mes�lik, hogy fizikai v�ltoz�sokat �reztek a k�s�rtetj�rta helyeken, legf�k�pp h�m�rs�kletes�st �s k�l�n�s hangokat. Ezek nem a k�pzelett sz�l�ttei. A legt�bb k�s�rtetj�r�s r�gi, huzatos �p�letekben t�rt�nik. A tud�sok, akik megvizsg�lt�k a k�s�rtetj�rta helyeket, a h�m�rs�kletv�ltoz�snak �s a hangoknak is megtal�lt�k a magyar�zat�t a huzat forr�s�nak felder�t�s�vel. Az eml�tett jelens�gek�rt olyan dolgok felel�sek, mint p�ld�ul �res r�sek a falak m�g�tt vagy alacsony frekvenci�j� hanghull�mok mozg�sa, amiket olyan k�z�ns�ges objektumok hoznak l�tre mint p�ld�ul a ventill�tor. A kopog� szellemek New York �llam �szaki r�sz�n 1848-ban �lt k�t fiatal l�ny, Margaret �s Kate Fox, akikrõl k�l�n�s t�rt�netek terjedtek el. A jelenl�t�kben furcsa, kopog� hangokat lehetett hallani, amit k�sõbb a szellemvil�gb�l �rkezõ k�dolt �zenetekk�nt �rtelmeztek. K�rdezz b�rmit a szellemtõl: egy kop-pant�s azt jelenti, nem, a k�t koppant�s az igen. A Fox nõv�reknek csod�j�ra j�rtak, idõsebb nõv�r�k szervez�s�ben beutazt�k az eg�sz orsz�got, �s m�g Eur�p�ban is felfigyeltek r�juk a mûvelt emberek �s irodalm�rok, mint p�ld�ul Elizabeth Barrett Browning. A Fox nõv�rek „megnyilatkoz�sa" lett a modern spiritualizmus alapja, amely szerint n�h�ny tehets�ges ember k�l�nleges akarati erõfesz�t�s �r�n k�pes a halottak szellem�vel kommunik�lni. Elsõsorban Keene t�rsas�ga �rezte mag�t a Fox nõv�rek lek�telezettj�nek. Negyven �vvel az elsõ „megnyilatkoz�s" ut�n - lelkiismeret-furdal�st�l gy�t�rve - Margaret Fox al��r�s�val hiteles�tett beismerõ vallom�st tett. A kopog� hangot �ll� testhelyzetben, a mozg�s legcsek�lyebb jele �s erõfesz�t�s n�lk�l a nagy l�bujj- �s k�ny�k�z�lete ropogtat�s�val v�ltotta ki, hasonl�an ahhoz, ahogyan nagyon sok ember k�pes a csukl��z�let�t megropogtatni. „�gy kezdõd�tt az eg�sz. Elõsz�r csak egyszerû tr�kknek l�tszott, any�nk megijeszt�s�re. K�sõbb, amikor olyan sok ember volt k�v�ncsi r�nk, gyerekekre, akkor mi magunk is megrettent�nk, de akkor m�r nem lehetett kisz�llni. Senki sem gyanakodott tr�kkre, mert olyan kis gyerekek voltunk. A nõv�rem tudatosan, any�nk pedig �nk�ntelen�l vezetett erre az �tra." A legidõsebb nõv�r, aki az utaz�sokat szervezte, �gy tûnik, teljes m�rt�kben tiszt�ban volt a csal�s t�ny�vel. Õt a p�nzszerz�s v�gya motiv�lta. A Fox-�gynek nem az a leg�rdekesebb tanuls�ga, hogy milyen sok embert l�v� lehetett tenni, hanem az, hogy a r�szedettek k�z�l sokan m�g a beismerõ vallom�s ut�n sem voltak hajland�k elhinni a csal�s t�ny�t, j�llehet Margaret Fox egy New York-i sz�nh�zban a nyilv�noss�g elõtt is bemutatta „ term�szetf�l�tti nagy l�bujj�t". �gy tettek, mintha Margaretet csak valamilyen racionalista �t�lõsz�k k�nyszer�tette volna a beismerõ vallom�sra. Az emberek csak ritk�n h�l�sak hisz�kenys�g�k leleplez�s��rt.