Négyszáz éve szörnyű vádakkal gyanúsították a csejtei vár megözvegyült úrnőjét: „több leány és szüzet kegyetlenül megölt és megöletett”. Bizonyíték híján mégsem állították bíróság elé, viszont életfogytiglani várfogságra ítélték. Valóban bűnös volt vagy szerencsétlen áldozat? Mai napig nem tisztázódott megnyugtatóan sem a bűnössége, sem az ártatlansága.  Hogyan lehetséges ez? – tehetjük fel a kérdést naivan. Mintha nem hozhatnánk fel millió példát ártatlan emberekről, koncepciós perek áldozatairól, az igazságszolgáltatás malmába bedarált, tehát soha ki nem bogozható ügyekről. Ám az, ami Báthory Erzsébettel történt, kétségkívül páratlan a maga nemében. 

Abban az időben, amikor török dúlta, osztrák sarcolta, járvány, éhínség sújtotta az országot, az emberek hulltak, mint a legyek, a hatóságoknak kisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem újabb holttestek után szaglásszon a végvári harcok egyik hőse özvegyének a várában.

Nádasdy Ferencné, született Báthory Erzsébet, az ország két legbefolyásosabb, leggazdagabb családjához tartozott. Egyik unokaöccse Báthory Zsigmond, Lengyelország királya, a másik, Báthory Gábor, Erdély fejedelme volt. Ha számításba vesszük, hogy a gazdag özvegy a királynénál is nagyobb vagyonnal rendelkezett, jogos a kérdés: vajon kinek vagy kiknek állhatott érdekében lemoshatatlan foltot ejteni a becsületén?

Erzsébet tizenöt évesen ment férjhez Nádasdy Ferenchez, a törökverő „fekete béghez”. Házasságukat az akkori szokásoknak megfelelően a szülők hozták össze hatalmi és vagyoni megfontolásból, de a két ifjúnak nem esett nehezére, hogy egymásba szeressenek. Erzsébetről feljegyezték, hogy mindenféle szépségpraktikákkal próbálta magára vonni férje figyelmét. Arról nem esett szó, hogy szép bőre megőrzése érdekében vérben fürdött volna, akár Kleopátra a szamártejben. Csak jóval később, halála után száz évvel terjesztették ezt el róla.

Fényes esküvőjük után, először a Nádasdyék sárvári várában éltek, onnét költöztek a felvidéki csejtei várba, melyet nászajándékul kaptak. Ez lett Erzsébet új otthona, majd később a börtöne. Ötven éves koráig semmi jel nem utalt arra, hogy rosszul bánt volna cselédjeivel, vagy olyan dolgokat művelt, melyek megütközést váltottak volna ki környezetéből. 

Báthory Erzsébet pontosan úgy élt, mint bármely nemesasszony azokban az időkben. Katonáskodó férjének távollétében irányította a birtokait, ápolta, gyógyította a betegeket, nevelte gyermekeit. Öt gyermeket szült, ebből hármat eltemetett. Két megmaradt lánya, Anna és Katalin érte csak meg a felnőtt kort. Egyik leánya Zrínyi Miklós felesége lett, a másik azután, hogy anyjával oly csúnyán elbántak, Erdélyben telepedett le.

"- Mit tud felhozni Báthory Erzsébet védelmében? – kérdeztem Takács Zoltán Bálintot, a sárvári Nádasdy-vár múzeumának vezetőjét, egyikét azoknak, aki cáfolják a rémlegendát.

- Azt, hogy az ellen indított eljárás tele van ellentmondásokkal. Kezdve azzal, hogy vérfürdő egyáltalán nem szerepelt a vádak között. Thurzó György nádor egyébként sem vádolta, csak gyanúsította Erzsébetet az általa elkövetett, állítólagos gyilkosságokkal. Több száz tanút hallgattak meg, egy sem szolgált érdemleges felvilágosítással. Négy szolgálóból kínvallatással próbáltak kicsikarni perdöntő vallomást, ők is csak ezt tudták elmondani, amit másoktól hallottak. Kellően megalapozott bizonyíték híján nem lehetett vádat emelni, mert a törvényes bíróság felmentette volna Erzsébetet. Ezért nem indítottak pert. A négy tanút pedig eltették láb alól.

- Mondják, Thurzó György így akarta megkaparintani az özvegy vagyonát.

- Megint egy ellentmondás. Erzsébet már jóval a letartoztatása előtt gyerekeire íratott mindent, erről a nádor is tudott. Szerintem a Báthory nevet akarták lejáratni. Talán Bethlen Gábor sugalmazására, aki így akarta befeketíteni Báthory Gábor erdélyi fejedelmet."

Egy másik vezető szerint a királyi kamarának is érdekében állt az özvegy ellehetetlenítése, hogy ne kelljen visszafizetni tetemes adósságukat. Nádasdy ugyanis saját pénzéből háborúzott a törökkel. Már nála felmerült valamiféle cselszövés gyanúja. Halálának oka ugyanis máig ismeretlen. Nincs kizárva, hogy meggyilkolták. Felesége tíz évvel élte őt túl, 1614-ben halt meg, ötvennégy évesen. Halálának oka szintén ismeretlen. Rebesgették, hogy magányában elborult az elméje – hozzátéve, hogy amúgy sem lehetett normális –, ennek ellentmond az őrével folytatott beszélgetés írásban rögzített dokumentuma. Erős, okos asszony lehetett, amíg élt, tartani kellett tőle. Perbe nem merték fogni, ennél jobb megoldást találtak. Befalazták a saját várába. Eltemették élve.

Ahogy teltek-múltak az évszázadok, „bűnei” úgy duzzadtak egyre nagyobbra. Így jár az, akinek rossz hírét költik. Addig démonizálják, míg a bolha elefánttá növi ki magát. Valószínűleg így vált vérengző őrültté, skizofrén bestiává, szadista kéjgyilkossá, vagy vámpírrá a művelt, felvilágosult nemesasszony. Alakja kísértetként járta be a világot, állítólag Bram Stoker is róla mintázta meg Drakulájának egy részét. Könyvek, tanulmányok jelentek meg életéről, ki ártatlansága, ki bűnössége mellett foglalt állást.

Manapság, amikor annyira divatos téma a vámpírizmus, két filmet is forgattak Erzsébetről. Az egyik Juraj Jakubisko szlovák származású cseh rendező filmje, mely szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai koprodukcióban készült alkotás és Báthory Erzsébetet nem szörnyetegként, hanem modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként mutatja be, aki szörnyű összeesküvés áldozata lett. Főszereplők:Anna Friel, Franco Nero, Hans Matheson

A másik filmet írta, rendezte és a főszerepet játszotta Julie Delpy francia színésznő. A film címe: A grófnő. Másik ismert színész, aki a filmben Thurzó Györgyöt alakítja: William Hurt.

Egy biztos, sokakat izgat Báthory Erzsébet titokzatos élete. Egy személyben ő lett a végletek végzetes asszonya. A Guinness Rekordok könyvében úgy említik, mint az emberiség legvéresebb gyilkosát, ami enyhén szólva is túlzás. Szerencsére a történészek és a filmesek kezdik olyannak láttatni, amilyen valójában lehetett. Védtelen özvegynek, akit feláldoztak a pénzre, a hatalomra éhes politika oltárán. Ám bizonyíték egyikre sincs és valószínűleg nem is lesz soha.

Mit is tart a mendemonda?

Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát.

Mendemondák szerint egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.

Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürdeni.

Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában 

akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki.

A kutatások szerint Báthory Erzsébet sosem bántotta saját jobbágyait. A hozzá kerülő lányokat mindig több száz kilométerről hozatta, az ország különböző pontjairól, így senkinek sem hiányoztak, és az akkori utazási lehetőségek miatt az élő lányokat sem lehetett látogatni. Ám fontos megjegyezni, hogy Báthory Erzsébet a saját jobbágyaival anyai szeretettel bánt, és sosem ragadott el közülük senkit. Ezzel magyarázható, hogy nagyon sokáig nem került sor az ügy felgöngyölítésére.

A történet alapját egy jezsuita pap által papírra vetett írás alkotja, mely Báthory Erzsébet halála után 150 évvel kelt. Ennek fényében a fenti történet valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Habár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályszerű perre nem került sor. Mivel bűnösségét sohasem bizonyították, Erzsébet korai halála kapóra jött. Koncepciós perről beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, 

ítélet nem született. A vádat bizonyítottnak tekintették és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg erősen, illetve van olyan álláspont, miszerint a sértettek sérülései a korabeli orvosi beavatkozások jelei voltak, ám ezt fenntartásokkal kell fogadnunk.

Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar törekvése is, ami a Báthory-Nádasdy vagyon megszerzésre irányult. A per hiányára magyarázattal szolgálhat, hogy a kényes és távolról sem stabil belpolitikai helyzetet nem akarták egy prominens 

arisztokrata ellen irányult koncepciós perrel felborítani.

 
A történelemtudomány Erzsébetre ma már úgy tekint, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának egyéb arisztokrata özvegyei.