Meglehetősen ritkán fordul elő, szerencsére. Mert bizony elég ijesztő amikor az addig nyugodt környezetben, többnyire családi otthonban, egyszer csak különös dolgok történnek. Leesik a kép a falról, vagy elfordul, akkor is, ha alaposan odakötözték a kampóhoz. Aztán magától kialszik a lámpa, vagy éppen ellenkezőleg, akkor is meggyullad, ha senki nem nyúl a kapcsolóhoz, sőt, a kapcsoló is úgy áll, mintha el lenne oltva. Az asztal fiókjai kicsúsznak helyükről, s ha a fiókokban dobozok vannak, azok tartalma szétszóródik a padlón.
Aki ilyenkor a lakásban tartózkodik, áramütést érez. Olykor néhány nagyon nehéz tárgy - a zsúfolt szekrény, de akár több mázsás páncélszekrény is - elmozdul a helyéről. Az edények kiszóródnak a szekrényből, több közülük apróra törik. Más tárgyak csak földre esnek... Ez a poltergeist-jelenség.
Meglehetősen ritkán fordul elő. A középkorban ha valahol felbukkant, a korabeli emberek mindig a sátán tevékenységére gyanakodtak, és a ház, a birtok tulajdonosát nemegyszer azzal vádolták, hogy az ördöggel cimborál. Ez pedig legtöbbször egyet jelentett a boszorkánysággal és a máglyahalállal.
Mi történik olyankor, amikor a lakásban elszabadul a pokol? Arra figyeltek fel, hogy szinte minden esetben volt az épületben valaki, aki állandóan, vagy legalábbis naponta hosszabb időn keresztül ott tartózkodott.
Többnyire fiatal, s még gyakrabban tizenéves lány. Ellenőrizhető módon a zavaros események főleg akkor történtek, ha ez az illető is ott volt. Amikor távozott, a jelenség is megszűnt, és ha ismét eljött, a jelenség újra kezdődött.
Ne higgyék, hogy mindez csak órákig, legfeljebb napokig volt tapasztalható! Feljegyeztek olyan németországi, hollandiai és lengyelországi esetet, amikor hosszú hónapokig, sőt néhol évekig ismétlődött a jelenség, a környékbeliek nagy rémületére.
A rémület talán indokolt is, hiszen olyasmi történik, amit józan ésszel, az ismert fizikai törvényekkel megmagyarázni nem lehet.
Pedig a jelenségek annyira valósak, hogy némelyiket filmre is tudták venni, és műszerek is igazolták a különös változásokat! Mindez annak a bizonyítéka, hogy igenis létezhet a természetben olyan erő, amelyet nem kellően, vagy egyáltalán nem ismerünk.
A leginkább arra gyanakodtak, hogy él néhány olyan fiatal, akinek a testében, a pubertáskori változásokkal olyan energia gyűlik össze, amely kapcsolatba hozható a jelenséggel. Vagyis senki sem bűnös, legkevésbé maga a "tettes". Egyszerűen a belső energiájuk kisugárzódik a környezetükre. Ez az a magyarázat, amit a tudomány is hajlamos elfogadni - már amikor a jelenséget komolyan veszi. (Szerencsére már volt példa ilyenre!)
Komoly szakemberek a poltergeist-jelenség közben mérték az ott tapasztalható energiát, és különös eredményt kaptak. Bizonyos elektromos berendezések mintha a térből jutottak volna ismeretlen energiához, a hangra érzékeny berendezések pedig jelentős zajszintet mértek ott, ahol csönd volt. Legalábbis a kutatók semmit sem hallottak. Tapasztaltak rejtélyes mágneses hatást és olyat is, aminek semmi köze nem volt az elektrodinamikus erőkhöz. Vagyis nem áram keltette - de olyan készülékben jelentkezett, amely csak árammal működik...
A másik magyarázat már kevésbé elégítené ki a tudósokat - ha egyáltalán komolyan vennék.
Eszerint a poltergeist esetében valamilyen "túlvilági" beavatkozásról van szó, valakik így akarják felhívni magukra a figyelmet. Ez a szellemvilágba vezetne át, amelytől az igazi parapszichológusok is sokszor idegenkednek. De néha annyira összetett a jelenség, és annyira ebbe az irányba (is) mutat, hogy ez a lehetőség sem zárható ki teljesen. Olykor valóban olyan benyomása támad a kutatóknak, mintha "külső" lét lényei dörömbölnének, kétségbeesetten, keresve a módszert, amellyel "átjöhetnek", vagy legalább figyelmeztetőjelt adhatnak azoknak - nekünk -, akik a láthatatlan, érzékelhetetlen falnak az innenső oldalán élünk...

NEMERE ISTVÁN
(forrás: tvr-hét 1997/39. szám)