A komor derbyshire-i kast�ly, Renishaw Hall 1625-ben �p�lt, �s mindig is �gy tartott�k, hogy k�s�rtetek j�rnak a falai k�z�tt. A kopors� azonban csak akkor ker�lt el�, amikor az �r�tri� apja, Sir George Sitwell elhat�rozta, hogy a k�zponti l�pcs�sor megnagyobb�t�s�val �talak�tja az eg�sz h�zat. A munk�latok sor�n k�t kisebb szob�t meg kellett sz�ntetni: egy helyis�get a f�ldszinten, egy h�l�szob�t pedig az els� emeleten. Sir George, aki m�rhetetlen�l b�szke volt csal�dja t�rt�net�re �s rangj�ra, annak rem�ny�ben, hogy tal�n a r�gi id�kb�l sz�rmaz� t�rgyakra �s romokra bukkannak az �p�tkez�s alatt, arra k�rte a munk�latok vezet�j�t, hogy minden el�ker�l� �rdekess�gr�l �rtes�tse.

Az �res kopors� rejt�lye

A kopors�ra a h�l�szoba p�rnaf�i k�z�tt tal�ltak r�. �ssze�ll�t�s�nak m�dj�b�l �s abb�l a t�nyb�l kiindulva, hogy a kopors� csavarok helyett sz�gekkel volt �sszeer�s�tve, arra k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a 17. sz�zadb�l sz�rmazik. A kopors�t vaskapcsokkal er�s�tett�k a p�rnaf�khoz. A hely sz�k�ss�ge miatt fedelet nem tettek r�, ezek szerep�t a padl� deszk�i l�tt�k el. A kopors�ban csontv�z nem fek�dt, de bizonyos jelek arra utaltak, hogy egykor pihent benne egy tetem.

A felfedez�s �j megvil�g�t�sba helyezte annak a n�nek a r�miszt� �lm�nyeit, aki l�togat�sa alkalm�val az omin�zus h�l�szob�ban aludt. A h�lgy Emily Tait volt, Archibald Campbell Tait, Canterbury akkori �rsek�nek l�nya, aki 1885-ben az�rt �rkezett Derbyshire-be, hogy r�szt vegyen a Sir George nagykor�v� v�l�sa alkalm�b�l rendezett �nneps�gen. A l�ny az �jszaka kell�s k�zep�n arra �bredt, hogy valaki h�romszor megcs�kolta. Senki sem volt a szob�ban rajta k�v�l. Emily nem mert �jb�l elaludni a h�l�ban, ink�bb �tment Sir George anyj�hoz, aki azt mondta neki, hogy szerinte azt a szob�t hossz� �vek �ta k�s�rtet j�rja. Sir George m�snap viccel�dve adta el� a l�ny �s babon�snak titul�lt anyja t�rt�net�t az int�z�j�nek, aki erre elmes�lte neki, hogy mikor megh�zasodott, �s gazd�ja n�szaj�nd�kk�ppen megengedte, hogy a kast�lyban, a m�r emlegetett h�l�ban t�lts�k a n�sz�jszak�jukat, egy fiatal n� k�s�rtet�t jelent meg el�tt�k, de err�l eddig nem akart besz�lni a munkaad�j�nak, mert f�lt, hogy kineveti. Sir George ett�l fogva meg volt gy�z�dve arr�l, hogy a kopors� �s a szellem k�z�tt lennie kell valamilyen kapcsolatnak, de nem tudott r�j�nni, mi az.

Egy csendes �szi este

Mikor 1927-ben Osbert, Edith �s Sacheverell egy �szi est�n bar�taik t�rsas�g�ban egy�tt vacsor�ztak a szalonban, felt�nt az ifj� h�lgy k�s�rtete, tekintet�t a Sitwell testv�rekre �s vend�geikre vetette, majd a l�pcs� fel� indult, �s �pp ott t�nt el, ahol annak idej�n a megsz�ntetett h�l� �llt. Edith Sitwell �szrevette, hogy a n� a csel�deik r�giesebb 17. sz�zadi egyenruh�j�t viseli, ez�rt kik�rdezte a n�luk szolg�l� leg�regebb szobal�nyokat, hogy nem tudnak-e valamilyen furcsa esetr�l, amely valamelyik el�dj�kkel t�rt�nt. V�g�l Mary Boone, egy akkor 81 �ves csel�d elmes�lte, hogy amikor m�g kisl�ny volt, akkor hallott a t�bbi szolg�l�t�l egy l�nyr�l, aki a 17. sz�zadban szolg�lt a kast�lyban. A csel�d, miut�n viszonyt kezdett az akkori Sitwell �r�k�ssel, zsarolni kezdte a szeret�j�t azzal, hogy mindent elmond a feles�g�nek, ha nem fizet neki. Azt is k�z�lte vele, hogy val�j�ban leszbikus (ez megmagyar�zza a k�s�rtete �ltal Emilynek adott cs�kokat), �s mindent csak �rdekb�l tett. A f�rfi �ll�t�lag meg�lte, de annyira szerette a l�nyt, hogy nem tudott megszabadulni a hull�t�l, ez�rt egy megb�zhat� lak�jjal kopors�t hozatott, amelybe beletett�k a holttestet. Ezt azt�n elrejtette a h�l�ban, ahov� onnant�l kezdve csak neki volt szabad bel�pnie. A szolg�l�k t�bbsz�r hallott�k, ahogy a szob�ba z�rk�zva mag�ban motyog, �s bocs�nat�rt esedezik. De vajon hova t�nt k�s�bb a holttest a kopors�b�l? Erre val�sz�n�leg m�r sohasem der�l f�ny...

Forr�s: noiportal.hu